Alekszandr Puskin, Richard Wagner és a győzelem napjának védelmében írt véleménycikket Leonid Gozman orosz ellenzéki politikus a Novaja Gazeta európai kiadásában. Gozman úgy látja, Putyin (és háborúja) nem csak elvette az oroszoktól hazájukat és lehetetlenítette el sok időre az ország európai jövőjét, de már a múltat és az emlékezetet is ki akarja sajátítani.
Gerhard Schröder feleségét, Soyeon Schröder-Kimet egy német tartomány foglalkoztatta, és nem vették jó néven, hogy híresen Putyin-közeli férjével elment az orosz nagykövetség győzelem napi bulijára.
Vera Jourová kétli, hogy Magyarország még demokrácia. Kijev sokktaktikával buktathatja meg Putyint. Törökországban elhalványultak a demokrácia esélyei. Peking előtt a gazdasági felemelkedés útja, ezt kockáztatná Tajvan megtámadásával. Macron nyugdíjreformjából a szélsőjobb húzott hasznot. Válogatás a világsajtó írásaiból.
Az Economist szerint Putyin sikeresen, „halálos fegyverként” használta az energiához való hozzáférést az európai lakosság ellen.
Putyin „valódi háborúról” beszélt a győzelem napján, de nem az ukrajnai háborút értette alatta, hanem azt, amelyet Oroszország ellen kezdeményezett a Nyugat.
A korábbi amerikai elnök akkor szembesült Vlagyimir Putyin háborús terveivel, amikor az orosz államfő kijelentette, nem ért egyet a Borisz Jelcin által aláírt orosz-amerikai megállapodással, amely Ukrajna területi védelmét érintette. Bill Clinton szerint ez a baljós beszélgetés 2011-ben zajlott le köztük, a Krím annektálása előtt 3 évvel.
Az amerikai kormány egyelőre információt gyűjt a történtekről.
Az orosz elnöki hivatal azt állítja, hogy a légvédelmük két drónt szedett le a Kreml fölött.
Vlagyimir Putyin orosz elnök március végén jelentette be, hogy taktikai atomfegyvereket telepítenek Fehéroroszországba.
Magyarország továbbra is blokkolja az Ukrajnának nyújtandó 500 millió eurós uniós katonai segélyt, valamint az Oroszország elleni 11. szankciócsomagot. A budapesti indoklás gyenge.
A köztársasági elnök ismét élesebb hangot ütött meg, mint a kormány szokott.
Nem lehet tudni, miért érdeke Orbán Viktornak a minszki kapcsolat, lehet, hogy ezzel is mutatja magát a nemzetközi porondon – írja a francia lap szerzője, Albert Kornel.
Súlyos éhínség várt volna egy tucat fejlődő országra Afrikában, Ázsiában és a Közel-Keleten, ha nem hosszabbítják meg a fekete-tengeri gabonaszállításról szóló megállapodást. De ha felmondták volna a megegyezést, az az újraválasztásáért küzdő Recep Tayyip Erdogannak is mélyütés lehetett volna. Ezt pedig Vlagyimir Putyin sem akarhatta.
A szakértő szerint Putyin végső esetben akár tényleg nyúlhat tömegpusztító fegyverhez is, kínjában akár rögtönzött atombombának tekintheti a zaporizzsjai atomerőművet is.
Bahmutnál harcolnak az orosz állami gázóriás zsoldosai. Ezzel a vállalat már nemcsak áttételesen, az exportbevételeivel támogatja Moszkva ukrajnai invázióját, hanem ténylegesen, tevékenyen beszállt a háborúba. Egy szimbolikus lépésen túl így sem merült fel, hogy teljesen kitiltsa Európából az orosz gázt az EU közelgő, 11. szankciós csomagja, mert az a pár tagállam, amely még mindig képtelen volt leválni róla, borítékolhatóan megvétózná a tervet. Magyarország is köztük van.
Sokat elárul egy haderő minőségéről, ha egyes alakulatok azzal zsarolhatják a vezérkart, hogy elvonulnak a csatatérről, ha nem teljesítik a követeléseiket. Az orosz hadseregben pontosan ez történt.
A Yale Egyetem történészprofesszora arra hívja fel a figyelmet a New York Timesban megjelent helyzetértékelésében, hogy nem szabad beugrani az orosz nukleáris fenyegetésnek, az atomhatalmak bizonyos rendszerességgel alulmaradnak háborúkban.
Az osztrák kommunisták sikerei miatt romantikus hályog ereszkedhet a liberális közép szemére. Putyinnak csak a nukleáris ökölrázás maradt, az ukrán drónokon múlhat a háború kimenetele, a Nyugatnak ki kell tartani a támogatásban. Korai lenne még temetni az EU-t. Válogatás a világsajtó írásaiból.
Ha másként nem megy – azaz egyes NATO-tagok, például Törökország vagy Magyarország, akadályoznák a bővítést –, létre kell hozni az arra hajlandó államok védelmi közösségét, írja a német lap szerzője, Konrad Schuller.
A pápa egyes hívei most attól tartanak, hogy igyekezete csupán arra lesz jó: gyalogként szerepeljen Putyin és az inváziónak vallási legitimitást adó Orosz Ortodox Egyház politikai sakktábláján, írja az amerikai lap.
